Ruzsa Magdi
Most élsz
Hol van az idő,
Mint a holvány jégvilág,
És a tűnő boldogság,
Majd véget ér.
Ott álsz,egyedül,
Falevél a dombtető,
Álmos holdfény rád köszön,
S elfúj a szél.
Addig van remény,
Minden perc ünnepel,
Hisz mindig van remény,
Hinni kell ó hidd hát el.
Most élsz,
Most vigyázz hogy jól csináld,
Mert a legapróbb hibád,
Megbosszulja önmagát.
Most élsz,
Most örülj hogy szép a nyár,
Most örülj hogy van ki vár,
És a két karjába zár.
Most,most,most élsz,
Most örülj hogy szép a nyár,
Most örülj hogy van ki vár,
És a két karjába zár. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
